2010. szeptember 11.

Filmszombat - Charlie és a Csokigyár


Gondoltam a film megér egy bejegyzést. A leírást a itt találtam.
A Charlie és a csokigyár majdnem hagyományos mese. Vannak jók és vannak rosszak. Csak eddig megszokott. És ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a megfilmesített történet Roald Dahl írása a Meghökkentő mesékből, akihez közel áll a fekete humor. A megfilmesítő pedig Tim Burton, aki ugyan több mint húsz éve mesékre „specializálódott”, de nem akármilyenekre: mindig visszatért kedves rémtörténeteihez és különleges, saját világukba zárkózó karaktereihez.
1971-ben már filmre vitte Mel Stuart a Charlie és a csokigyárat, Gene Wilder főszereplésével, de abból tipikus hollywoodi mesemusical lett. Annak ellenére, hogy az új változat szöveghűbb, igazi Burton-mesévé válik, többek között azért, mert a rendező olyan emberekkel dolgozott együtt, akik ezt garantálják:
Danny Elfman a zeneszerző, aki végigkísérte mindeddig filmjei készítésénél, John August forgatókönyvíró, aki a Nagy hal szkriptjéért is felelős, valamint Johnny Depp (Willy Wonka), aki már negyedjére főszereplője.
Willy Wonkát Gene Wilder játssza a Paramount 1971-es Csokigyár...-produkciójában; rendezte: Mel Stuart

És ha már Burton-mese, akkor magától értetődő, hogy Willy Wonka rokona Beetlejuice-nak és Ollókezű Edwardnak (a korábbi sikerfilmre való utalás az is, mikor a csokigyár megnyitásánál kezében óriási ollóval láthatjuk a főszereplőt). A figurát a környezet elzárkózása miatt különcnek tekinti, gyárát titokzatos körülmények között működteti.
A történet:
Egy nap Willy Wonka öt aranyjegyet rejt el néhány tábla csoki csomagolásában. Akik megtalálják, megismerkedhetnek birodalmával. Sőt, egyikőjük különleges ajándékban részesül – ez a cselekmény kiindulópontja. Charlie Bucket (Freddie Highmore) őszintén vágyik egy ilyen jegyre, miután olyan sokat hallott a gyárról nagyapjától, aki valaha ott dolgozott. De családja nagyon szegény; heten laknak egy olyan valószerűtlenül düledező kunyhóban, amilyet csak mesekönyvekben, rajzfilmekben és Burton-filmekben láthatunk (egyedül ez utóbbinak hiszem el), ráadásul egész évben káposztalevesen élek, szűkösebb időszakokban az is elég vékony.
Charlie évente csak egyszer, születésnapjára kap csokit, így tényleg csak a mesés szerencsének köszönheti, hogy bekerül az öt gyerek közé, aki családtag kíséretében meglátogathatja a titokzatos gyárat.
Ami a csokigyár regényvilágát illeti, itt mindenki megkóstolhatja az édességből készült kertben a füvet és a faágat, üveglifttel utazhat, láthat babakórházat és rózsaszín bárányokat és megismerkedhet nem mindennapi édességgyártási kísérletekkel. Nem gépek, hanem mókusok válogatják a diót, és egy „csokiesésnek” köszönhetően különösen habos az innen kikerülő csokoládé.




Amit a különc gyártulajdonos kitalál, azt a törpeméretű, kakaóbabok imádatáért élő Oompa-Loompák (egyetlen színész, Deep Roy játssza őket) segítségével sikerül kivitelezni. Ők azok, akiknek alkalmuk van csokigyártáson túl is produkálni magukat: mert mikor engedetlenségük következményeként büntetésben részesülnek a neveletlen kölykök, táncolnak és dalt énekelnek az épp pórul járt gyerekről.
Johnny Depp pedig, úgy tűnik, szereti a különcök szerepét, mert ezúttal is megtalálta helyét a cilinder alatt. Jól is áll neki az állandóan ironizáló, kissé rosszindulatú, igazából azonban csak magát védő Willy Wonka-figura. Legalább ennyire helyén van Freddie Highmore, akiből annak ellenére, hogy már játszott néhány filmben (pl. Én, Pán Péter), egyelőre nem sikerült belőle koravén gyerekszerepeket játszó sztárt gyúrni.
Nyilvánvaló, hogy az egyedül igazi barátság, ami Charliet és Willy Wonkát köti össze. Még arról is sikerül meggyőzni a csokigyártulajdonost, hogy kibéküljön az apjával, aki történetesen fogorvos és gyerekkorában megtiltotta neki, hogy édességet egyen.
 Még pár szó. Én láttam mindkét változatot és csak ajánlani tudom mindenkinek. A régi változat is nagyon szuper, klassz dalokkal és megható jelenetekkel.
Gondolkodom, hogy esetleg szombatonként mindig felraknék egy-egy flmleírást, képeket. Tehát ezt vehetjük valami kezdetének.

3 megjegyzés:

Lilianyja/Elinnori írta...

Tim Burton nagyságát nem lehet vitatni...én is imádom.
Nekünk is meg van ez a filmje, én szeretem, bár vannak benne ugyebár kegyetlen részek is, ami nem mindegyik mesére jellemző :P
Pár hónapja töltöttem le Burton-től az Alice Csodaországban-t. Na, az is 1 monumentális alkotás!
Gyönyörű a képi világa mindegyik filmjének

Kovaxka írta...

Tim Burton and Johnny Depp for president! :D Én csak az újat láttam meg olvastam, Tim Burton verhetetlen a képi világban, tényleg!

szrjudit írta...

Én is nagyon szeretem ezt a filmet, nagyon jól bemutattad, jöhet a következő! :)

Related Posts with Thumbnails